Reykjavík egészen más, mint a többi európai főváros. Nincs történelmi óvárosa, nincsenek nagyszabású épületei, tud azonban valamit, amit a többiek nem: remek kiindulópont Izland egyedülálló és meghökkentő természeti csodáinak felfedezéséhez. Izland, Európa második legnagyobb szigete, megbízhatóan működő gejzírjeiről, hatalmas vízeséseiről, még nagyobb gleccsereiről és a légiforgalmi irányítók idegeit joggal borzoló aktív vulkánjairól híres. A legtöbb turistát a Reykjavíkhoz közel eső arany körút nevezetességei szippantják be: a világ legrégibb parlamentje, a Thingvellir, a Gullfoss vízesés tomboló zuhataga vagy az akár 40 méterre is fellövellő Stokkur gejzír. Aki pedig ezeken is túlmerészkedik az nagyon könnyen a Gyűrűk ura helyszínein találja magát. A sziget nagy részét beborító láva – sok helyen vastag mohatakaróba burkolózva – elképesztő formagazdagságot öltve szilárdult meg. Ha a gyakran előforduló ködben hirtelen szembetaláljuk magunkat egy ilyen „lénnyel”, nem csodálkozunk már azon sem, hogy a helyiek mindmáig hisznek az elfekben, a skandináv mitológia rejtett lényeiben. A sziget geotermikus energiájának egyaránt örülhet az, aki kézhez veszi a fűtésszámlát, aki a zord időjárás dacára friss paradicsomot szüretel az üvegházában, vagy aki a meleg vízű folyók és tavak mellett túrázva, lazításképpen megmártózna. Aki luxus körülmények között strandolna egy lávamező közepén, Izland legszebb fürdőjében, a világhírű Kék Lagúnában ejtőzhet egy nagyot, az állandó 37-39 fokos termálvízben. Akinek pedig marad egy kis ideje magára Reykjavíkra is, meglepődve tapasztalhatja, hogy bár a város kicsi, és a nagyvilágtól elszigeteltnek tűnik, kulturális és művészeti élete a legnagyobbakkal is felveszi a versenyt, 2016. óta például már punk múzeuma is van.